| Mik azok a szabadgyökök? |
| Testünk sejtekből épül fel, a sejtek molekulákból állnak, a molekulákban pedig elektronok vannak. Az oxidációs stressz olyan állapot, melyben a máskülönben stabil molekulák instabillá válnak egy elektron elvesztésének eredményeként. Ezek a páratlan elektront tartalmazó, szabadgyököknek nevezett molekulák rendkívűl reaktívak és a páros, stabil állapot visszaállítására törekednek, ezért gyorsan és előszeretettel lépnek kapcsolatba más molekulákkal. Elvesztett elektronjaikat a környező szövetekből pótolják elektronelvonással. A szabadgyökök az antioxidatív védelmi rendszerünket gyengítő faktorok. A mitokondriumok azok a hőerőművek amikben komoly elváltozás történik, az agresszív szabadgyökök vannak hatással testünk öregedési folyamatának lemenetére és milyenségére, a sejtek energiatermelését zavarják, megtámadják a fehérjéket, a lipoidokat, a testzsírt és a DNS rendszert. |
 |
| A szabadgyököknek két nagy csoportjuk van: az oxigén eredetű és a nitrogén eredetű szabadgyökök. Az előbbire példa a szuperoxid ( amely egyebek között a mitokondriális légzés közben, az oxigénmolekulából származhat ) és a hidroxilgyök ( amely például a szövetekben lejátszódó gyulladásos reakciók során keletkezhet ). A nitrogén eredetű szabadgyökök közül legfontosabb a nitrogén-monoxid. A szabadgyökök sokféle mindennapos tevékenység során alakulnak ki: előidézi őket a nap káros sugárzása, a túlzott testedzés, sőt, az utcán sétálás is, mely során belélegezzük a levegőt és a benne lévő szennyeződést. |
| Szabadgyök források |
- oxigén
- napfény
- ózon
- víz
- stressz
- méreganyagok
- szennyeződések
- röntgen sugarak
- radioaktív sugárzás
- UV besárzás
- repülőgép utazás
- szolárium
- gyógyszerek
- gyulladás
- anyagcsere
- kimerítő tréning
- elégtelen táplálkozás
- dohányzás
- zöldségekben és
gyömölcsökben
szegény étrend
- kész és félkész termékek
|
 |
Több milliárd szabadgyök
cigarettánként! |
|
| A szabadgyökök hatásai |
- daganatok
- tüdőbetegségek
- szív-, érrendszeri betegségek
- szürkehályog, szembetegségek
- idősödés
- idegrendszeri zavarok
- autoimmun betegségek
|
|
|
A SZABADGYÖKÖK károsítják:
|
- a szív és keringési rendszert
- az idegrendszert
- a látást
- a vércukrot és az inzulint
- a sejteket és a sejtvédelmet
- felgyorsítják az öregedést
|
|
 |
|
| Oxidánsok |
Az oxidánsok a szabadgyökökhöz hasonlítanak: ugyan nincsen párosítatlan, szabad elektronjuk, de mégis reaktívak, és képesek biológiai molekulákkal kapcsolatba lépni (ilyen a hidrogénperoxid, a hipóként ismert hipoklórossav vagy a peroxinitrit). A szabadgyökök és oxidánsok átalakulhatnak egymásba, és esetenként önfenntartó szabadgyök láncreakciókat is beindíthatnak. A szabadgyök reakciókat a szervezet minden sejtjében leírták, de fontos célszervek közé tartoznak az erek és a szív, az idegek és az agy, a bél, a vese, a máj és a tüdő.
A nitrogén eredetű szabadgyökök közül a nitrogén-monoxid kevésbé sejtkárosító hatású, és a biológiai életideje is viszonylag hoszszú, másodpercekben mérhető. Ezért aztán ezt a molekulát a szervezet másodlagos hírvivőnek, vagyis biológiai jelzések közvetítőjének használja fel a szív- és érrendszerben, valamint az agyban és az idegrendszer számos területén is. A nitrogén-monoxid biológiai szerepeinek felismerése a legutóbbi évtized egyik legfontosabb felfedezése volt, amelyért 1998-ban három amerikai kutató Nobel-díjat kapott. Kimutatták: az erek belső falában található fontos sejtréteg, az endotél képes a nitrogén-monoxid termelésére. Az endotélsejtek ha károsodnak, az érpályának azon a szakaszán megszűnik értágító hatásuk, és az erek eltömődnek. Talán meghökkentő, de a Viagrát eredetileg szív- és érrendszeri gyógyszernek szánták. Az erekció során ugyanis a péniszt behálózó idegsejtek - endotélsejtekhez hasonlóan - is nitrogén-monoxidot szabadítanak föl. Impotencia során ez a folyamat károsodik, és túl kevés nitrogén-monoxid termelődik. Mivel a nitrogén-monoxidot az idegsejtek is termelik, normális esetben e szabadgyököknek szerepe van olyan élettani folyamatokban is, mint például a memória kialakulása. A nitrogén-monoxid részt vesz az agyi működés és az agyi véráramlás kapcsoltságának fenntartásában. Az agyban ugyanis nem minden régió kap egyformán vért: azokhoz, amelyek több munkát végez nek, több vér jut. Ezt a dinamikus egyensúlyt részben a nitrogén-monoxid tartja fenn azzal, hogy a több munkát végző idegsejtek több nitrogén-monoxidot termelnek. Az agyban is érvényesül azonban a nitrogén-monoxid kettős szerepe: ha túl sok termelődik belőle, az már sejtkárosító hatású. |
| „ Az oxigénnek, kétféle hatása van. Egyfelől életünk elengedhetetlen alapfeltétele, másfelöl olyan kémiai folyamatokban vesz részt, amelyek folyamán szabadgyököket szabadít fel, melyek károsítják a sejteket és a szöveteket. Ma már egyenes összefüggést látnak közte és az öregedési folyamat, valamint legalább 50 féle betegség kialakulása között. ” |
| Az oxigén-szabadgyökök |
| A szervezet számára természetes állapotban egy bizonyos serkentés az oxigén szabadgyökök jelenléte. Jelentős szerepet játszanak a fertőzéssel szemben, valamint a véredény simaizom-működésében. De nagyon fontos, hogy felügyelet alatt legyenek. Ha azonban az immunrendszer meggyengül, komoly károsodás érheti a szervezetet. Az oxigén O2 formában fordul elő. Itt két oxigén atomhoz csatlakozik két elektron. Ez eddig rendben is lenne. De ha bekövetkezik a válás, a pozitív töltésű oxigén atom egyedül marad, a negatív töltésű oxigén atomhoz kerül a két elektron. Ezek lesznek az ionok. Az ionok a szervezetben nem sokat zavarnak. Az oxigén atomok melyek úgy bomlanak fel, hogy mindkettő számára egy-egy elektron jut, ezek képezik a szervezetben a oxigén-szabadgyököket. Legjobb hasonlat ezek keletkezéséhez és élettartamához a tűz szikrája. Nemcsak azért, mert egy pattanás az életük, de éppen olyanszerű sebet is ejtenek a sejteken, mint a tűz szikrája a bőrünkön. A tűz a mi anyagcserénk folyamata. Az anyagcsere folyamat az oxidáció, s az oxidáció mellékterméke pedig az oxigén szabadgyökök vagy szabad radikálisok. Az oxigén-szabadgyökök a rövid életük alatt igyekeznek egy elektronhoz jutni. Ezt a sejt falából rabolják, szakítják ki maguknak, megsértve azt. Ha a megsérült sejteket a macrophagok nem takarítják el, rövidesen a sejt működésében zavarok keletkeznek. Így alakulhatnak ki a ráksejtek. Egy másodperc alatt millió és millió oxigén-szabadgyök kerülhet a sejtek közé, óriási kárt okozva. A felszabaduló oxigén mennyisége attól is függ, milyen ételt fogyasztottunk, és nagyban függ az emésztésünktől, az emésztési szervek képességétől. Minél nagyobb a szervek leterhelése a rossz emésztés következtében, annál több oxigén-szabadgyök áramlik a szervezetünkben. Az oxigén szabadgyökök akkor válhatnak veszélyessé, ha a koleszterin szállítmányt támadják meg útközben. Ha a szállítmányt baj éri, az artéria belső burkolatának sejtje megsérül a szállítmánytól, és kiesik a forgalomból. A sejt izom része szaporodni kezd és túlnő. Normális helyzetben ezek a sejtek az ér feszességét hivatottak tartani. Növekedésükkel az artéria falán rögöt képeznek. Minél nagyobb a rög, annál kevesebb a hely a vonuló vérnek. A vörös húsok, igen csak jó oxigén-szabadgyök termelők. Ennek az a magyarázata, hogy ezek a húsok vasban gazdagok. Vasra pedig a vér oxigén ellátására van szükség. Mivel az oxigén-szabadgyöknek van egy oxigén molekulája, a vas magához vonzza őket. Olyasvalami ez, mint mikor a vas megrozsdásodik. |
| Ön hogy szeretne megöregedni? |
| Normál öregedés |
 |
|
| Felgyorsúlt öregedés |
 |
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
